A feltámadás, vagyis a húsvéti ünnep eseménye annak a történetnek része, melynek fôhôse Jézus, s a Bibliában az Újtestamentumot az ôéletének és tanításainak szentelték. A négy evangélista: Máté, Márk, Lukács és János, Jézus életének történetét az evangéliumokban hagyta ránk. Jézus tanításaival és példamutató életével nagyon sok tanítványt és hívet szerzett, s útra kelt, hogy a húsvét zsidó ünnepét a nagy városban, Jeruzsálemben ünnepelje meg, ahol – mint tudta – sorsa és küldetése beteljesedik.

Sokféleképpen tudjuk megbántani egymást akaratlanul is és szándékosan is. Ezek a bántások néha fájó sebet ütnek az embernek alelkén. Lehet, hogy valami nagy csalódás ért az idén valakit. Lehet, hogy anyagi vagy erkölcsi kárt kellett elszenvedni és pontosan tudja ki miatt. Vagy valami megaláztatásban volt részünk. Vagy kibeszélték azt a titkunkat, amit hogy megkönnyebbüljünk, rábíztunk valakire. Hátba támadt az, akiről nem is gondoltuk volna. Vagy éppen a baj közepén hagyott magunkra az, akiben pedig bíztunk.

Ekkor kisgyermekeket vittek hozzá, hogy megérintse őket, a tanítványok azonban rájuk szóltak. Amikor ezt Jézus észrevette,

megharagudott, és így szólt hozzájuk: ." Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket, és ne tiltsátok el tőlem őket, mert ilyeneké az Isten országa. Bizony, mondom néktek: aki nem úgy fogadja az Isten országát, mint egy kisgyermek, semmiképpen sem megy be abba. ."Abban az órában odamentek a tanítványok Jézushoz, és megkérdezték tőle: "Ki a nagyobb a mennyek országában?" Jézus odahívott egy kisgyermeket, közéjük állította, és ezt mondta: "Bizony, mondom néktek, ha meg nem tértek, és olyanok nem lesztek, mint a kisgyermekek, nem mentek be a mennyek országába.

Az emberi jogok azok a jogok és szabadságjogok, amelyek minden embert születésüktől fogva egyenlően megilletnek. Olyan alapvető

  polgári és politikai jogokat foglalnak magukba, mint az élethez vagy a szabadsághoz való jog, a vélemény és kifejezés szabadsága, a törvény előtti egyenlőség, valamint gazdasági, szociális és kulturális jogokat, mint a kulturális életben való szabad részvétel joga, élelemhez, neveléshez és munkához való jog.Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata egy, az ENSZ által elfogadott nyilatkozat, mely összefoglalja a világszervezet álláspontját a minden embert megillető alapvető jogokról.

Kárpáti Piroska versét: Üzenet Erdélybôl címmel 1920. július 14-én közli az Esti Újság, azzal a megjegyzéssel, hogy: ,,Az ungvári 'Határszéli

 Újság' f. h. 4-iki számából közöljük.'' Jellemzô, hogy Végvári: ,,Eredj, ha tudsz'' c. versét megtaláljuk a Naplóban, azzal a megjegyzéssel, hogy olyan valaki írta, aki a Szepességbôl volt kénytelen elmenni, vagyis az azonos fájdalom hangját a szlovenszkói magyarok is teljesen magukénak érzik. A Salkaházi Sárával (barátnójével) közös napló 1920.

Az Ősrobbanás képeivel indít a film, s másfél percen belül bolygónk megszületésének és az evolúciós folyamat villámgyors fejlődésének

lehetünk szemtanúi, mígnem eljutunk egy negatív jövőképbe. 2055-öt írunk: a Föld lakhatatlanná vált. Londont elnyelte a tenger, az Alpok egy felismerhetetlenségig száraz pusztává vált, Las Vegast eltemette a sivatag, a Tádzs Mahal romjai előtt pedig keselyű lakmározik a tetemek fölött. A történet 800 km-re Norvégia partjaitól, a messzi északon kezdődik.

Az Ősrobbanás képeivel indít a film, s másfél percen belül bolygónk megszületésének és az evolúciós folyamat villámgyors fejlődésének

lehetünk szemtanúi, mígnem eljutunk egy negatív jövőképbe. 2055-öt írunk: a Föld lakhatatlanná vált. Londont elnyelte a tenger, az Alpok egy felismerhetetlenségig száraz pusztává vált, Las Vegast eltemette a sivatag, a Tádzs Mahal romjai előtt pedig keselyű lakmározik a tetemek fölött. A történet 800 km-re Norvégia partjaitól, a messzi északon kezdődik.

Az Ősrobbanás képeivel indít a film, s másfél percen belül bolygónk megszületésének és az evolúciós folyamat villámgyors fejlődésének

 lehetünk szemtanúi, mígnem eljutunk egy negatív jövőképbe. 2055-öt írunk: a Föld lakhatatlanná vált. Londont elnyelte a tenger, az Alpok egy felismerhetetlenségig száraz pusztává vált, Las Vegast eltemette a sivatag, a Tádzs Mahal romjai előtt pedig keselyű lakmározik a tetemek fölött. A történet 800 km-re Norvégia partjaitól, a messzi északon kezdődik.

A bárka méretei figyelemre méltóak voltak: „A Genezis [Mózes első könyve] leírását gyakran éri az a vád, hogy egy ilyen méretű bárka

 aligha tölthette be az életmentő szerepét. De ha egy könyök 58 cm-nek felel meg (bár lehet, hogy csak 48 cm volt), akkor a bárka 183 m hosszú, 30 m széles és kb. 18,3 m magas lehetett. Ha egy ilyen nagyságú, doboz alakú építményt képzelünk el (és miért ne tehetnénk, amikor különleges rendeltetésről volt szó), annak befogadóképessége elérte a 97 200 köbmétert, ami megfelel kb.

Egy Szlovákiai a Magyar nyelvről...:Az én anyanyelvem a magyar nyelv.Amit már kiskoromban tudtam beszélni, amelyet nem könyvből

kellett tanulnom, hanem az édesanyám tanított meg rá. Ezen a nyelvem beszélt hozzám az édesanyám, édesapám és a nagyszüleim. Ezen a nyelven mesélték az elfelejthetetlen meséket. Amióta az eszemet tudom, magyarul beszélek, álmodom, gondolkodom. Amikor betöltöttem a 6. életévemet, a szüleim magyar tannyelvű alapiskolába írattak, hogy csiszoljam a nyelvet, amelyet tőlük örököltem.

Albert Camus/Gyermekkora, fiatal évei:Apai felmenői Algéria első francia telepesei közé tartoztak, Bordeaux vidékéről költöztek Észak-

 Afrikába. Apját egyéves korában veszítette el: Lucien Camus-t az első világháború kitörésekor azonnal besorozták, s a Marne-i csatában szerzett súlyos fejsérülésébe hamarosan belehalt. Apjáról csak egy fénykép és egy annál jelentőségteljesebb anekdota maradt fenn: az undor, amit egy halálos ítélet végrehajtásának megtekintése ébresztett benne.Anyai ágon szegény, Minorcáról áttelepült spanyol családból származott.

Vihar Béla (Hajdúnánás, 1908. máj. 23. – Bp., 1978. nov. 24.): költő, József Attila-díjas (1966). Tanítóképzőt, majd tanárképzőt végzett Bp.-en. Először Hajdúsámsonban, majd Miskolcon tanított. Verseivel tizenhat évesen a Magyar Írás c. avantgárd folyóiratban jelentkezett. A Vági-féle Magyarországi Szocialista Munkáspárt tagja lett, titkos politikai szemináriumokat hallgatott. A II. világháború alatt munkaszolgálatra vitték. 1945-1948 között isk. ig. 1949-1954 között a Népművelési Minisztériumban a nemzetiségi művelődésügy referense, 1954-56 között szabadfoglalkozású író.

Ki volt hát Alföldi Géza, akinek neve a nemzeti emigráció köreiben fogalomnak számított és számít még mind a mai napig, de összesen

 kilenc, még életében megjelent verseskötete és a közelmúltban kiadott életmû kötete ellenére sem szerepel egyetlen ma gyar irodalmi lexikonban sem? Akkor, amikor huszadrangú, jelentéktelen fûzfapoétákról többhasábos szócikkekben emlékeznek meg a magyar irodalom állítólagos „szakértõi”. Persze mindez nem a véletlennek, hanem nagyon is tudatos szelektálásnak köszönhetõ, ha nyomon követjük a költõ életútját.Alföldi Géza költõ, újságíró, szerkesztõ, kiadó, zeneszerzõ a mai Magyarországon a legelhallgatottabb egyéniségek közé tartozik, de emigrációs viszonylatban is egyre szûkül azoknak a köre, akik ismerték és elismerték nemzetünk szolgálatában végzett önfeláldozó tevékenységét.

S. (Stumpf) Benedek András Munkácson született 1947. február 1-én. A művelődéstörténet tudósaként, a szülőföldtudomány polihisztoraként

 több fontos művében tárta fel a magyar kultúra azon maradványait, amelyekre a kárpátaljai nemzetiségi jövő épülhetnek. Számos önálló kötetben és tanulmányban foglalkozott a Kárpátalja magyar irodalmával, történetével, kultúrtörténetével és néprajzával. Verseskötetei mellett külön könyvet szentelt a kárpátaljai ruszinságnak.Az Együtt című folyóirat alapító főszerkesztője volt 1965-1967-ig, 2002-től az új folyam főmunkatársaként dolgozott.

ZAS LÓRÁNT (SZÁSZ):1957-ben szervezkedés címén bebörtönözték. Szabadulása után mint segédmunkás, majd mint villanyszerelő dolgozott.

 Üzemmérnöki képesítést szerzett. 1967-ben Olaszországba, 1968-ban az USA-ba költözött. 1972-ben a University of California, Los Angeles (UCLA) tagozatán elektromérnöki diplomát kapott. Az amerikai űrkutatási programban dolgozott. Üzletemberként, majd gazdasági tanácsadóként ismert személyiség szerte a világban. Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc alatti, majd későbbi versei miatt méltán tarthatjuk 1956 szelleméhez egyik leghűbb költőnknek.

Pál apostol az egyházi hagyomány szerint 14 levelet írt, de amily bizonyos, hogy e levelek nem mind tőle valók, épp oly bizonyos az is,

 hogy ő azoknál még többet is írt, sőt, hogy neve alatt sok hamis levél is jött forgalomba. Levelei egytől-egyig a szó szoros értelmében vett alkalmi iratok. Kilenc [t. i. a rómaiakhoz (1), a korintusiakhoz (2), a galatákhoz (1), az efezusiakhoz (1), a filippieiekhez (1), a kolosszeiekhez (1) és a tesszalonikaiakhoz (2) írt levél] egyes gyülekezeteknek, négy pedig [t.

Nagy Gáspár-egy Vas megyei kis faluban született Nagy Gáspár és Kelemen Erzsébet egyetlen gyermekeként. Minden ősét földművesnek

 tudta. Gyermekkorának két meghatározó élményköre a paraszti élet és a kereszténység volt. De már kisgyerekként találkozott 1956 élményével is. A forradalom leverése idején náluk is megszálltak Nyugatra menekülő forradalmár diákok. Tőlük hallotta először a forradalom valóságos történetét. 1958 júniusában pedig látta, hogy édesapja és nagybátyja megsiratta a kivégzett miniszterelnököt.

A Kormorán egy folk-rock, etno-rock, nemzeti rock zenekar. 1976-ban alapította Koltay Gergely a formációt, amely a honi zenei életben

elsőként ötvözte programszerűen a népzenei elemeket a nemzetközi rock muzsika stílusjegyeivel.A Kormorán az elmúlt több mint 3 évtizedben eljutott szinte minden európai országba, koncertezett a tengerentúlon, és több zenealbumot jelentetett meg külföldön.Az együttes koncertprogramjain kívül egy sor albumot készített pop énekeseknek, blues és rock sztároknak, valamint színészeknek.

Az ún. IV. Forrás-nemzedék vezéralakja, aki napjainkra a romániai magyar költészet mérvadó egyénisége lett. Mára a kortárs magyar líra

 

 kiemelkedő alakjává vált, ezt mutatja az is, hogy az ezredfordulótól kezdve a legnevesebb magyarországi kiadók, a Jelenkor, majd a Magvető adják ki köteteit.Kovács András Ferencet, közkedvelt költői jelnevén KAF-ot a világirodalmi rangú kortárs magyar líra képviselőjeként tartja számon a kritika. Különösen híres fent idézett Erdélyi töredék című verse, amelyet az erdélyi magyarság modern zsoltáraként emlegetnek.

1932. november 24-én született Budapesten. 1951-53 között könyvelő, 1953-1957 között népművelő, művelődési előadó, 1957-1961-ig

 főkönyvelő. 1961-ben a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen magyar-történelem szakos tanári diplomát szerzett, 1961-től 1970-ig általános iskolában; 1971-től 1974-ig gimnáziumban tanított (a Budapesti Vörösmarty Mihály Gimnázium). 1974-től csak írói hivatásának él, szabadfoglalkozású író. 1986-1989 között az Írószövetség alelnöke, 1989-től elnökségi tagja, 1990-1992-ig elnöke volt.

A torinói lepel a katolikus egyház legvitatottabb ereklyéje. A hagyomány szerint Jézus testének képmása van egy négy méter hosszú

 lenvásznon kirajzolódva, ahogyan a lepelbe helyezték a temetésekor. A Keresztelő Szent János katedrálisban őrzik, az olaszországi Torinóban. A lepel nagyjából három évszázadon át nagyobb érdeklődés nélkül pihent Torinóban. 1898-ban fényképezték le első ízben, ezután nem sokkal az érdeklődés központjába került. Ian Wilson, A torinói lepel című könyve nyomán került a köztudatba, és vette kezdetét 1978-ban a máig tartó vita.Az iszlám vallás hagyományai szerint a torinói lepel valóban Jézust ábrázolja.

Számomra két időszámítás létezik: a vers előtti és a vers utáni. A köztes mintha nem is az én időm lenne, nincs hatalmam felette. Lehet, amikor

 írok, valaki hatalmas, fölérhetetlen szellemiség súg nekem. Valószínű. De eszmélkedésem kezdetétől én csak annyit tudok, hogy el akarok mondani valamit. S azóta is rázom a rácsot./Döbrentei Kornél/Na de ki is Ő:Költő,iró.Tanulmányai: 1967-70 Felsőfokú Gépjárműközlekedési Technikum, hajózási szak, 1974-76 MÚOSZ Újságíró Iskola.Munkássága: 1965-1966 kocsikísérő, segédmunkás, raktáros, 1966-1971 tengerész, 1972-1989 újságíró, 1989-1990 az Ötlet munkatársa, 1991 óta a Hitel rovatvezetője, irodalmi szerkesztője.

Erdélyi evangélikus költő.Reményik Sándor Kolozsvári jogi tanulmányait szembetegsége miatt nem fejezte be. 1916-tól csak az

 irodalomnak él. 1921-től a Pásztortűz főszerkesztője. 1926-ban az Erdélyi Helikon alapító tagja. 1937-ben és 1941-ben Baumgarten-díjat kapott. 1941-ben posztumusz az MTA nagydíjával ismerték el munkásságát.Első verseskötete (Fagyöngyök, 1918) a Nyugat első nemzedékén nevelkedett, vívódó, magányos költőre vall. Az 1918 után Végvári álnéven megjelent köteteiben (Mindhalálig, 1918; Végvári versek, 1918-21) a kissebségre szorult erdélyi magyarságot buzdította kitartásra, a szülőföldön maradásra szólít föl.

A város már az ókorban is lakott település volt, helyén egykor római erődítmény állt, Napoca néven.A XIII. században, később

elmagyarosodott német telepesek érkeztek a környékre, akiket V. István, magyar király hívott ide, hogy a tatárdúlást követően kiürült várost újra benépesítse.A város a középkorban Erdély kulturális központja lett. Az Erdélyi Fejedelemség idején kapta a "Kincses Kolozsvár" elnevezést, melyet gazdagságának és kulturális szerepének köszönhetett.

1823. január elsején született Kiskőrösön.Apja Petrovics István mészárosmester; szlovák anyanyelvű édesanyja, Hrúz Mária az esküvő

 előtt szolgálólány volt.A család a következő évben Kiskunfélegyházára költözött, s a költő a gyermekkori emlékek révén ezt a várost vallotta szülőhelyének. Petőfi az egy tantermes kecskeméti evangélikus elemi iskolában kezdte meg tanulmányait. A gondos apa anyagi lehetőségeihez mérten íratta be fiát újabb és újabb iskolákba: Sárszentlőrinc, a pesti evangélikus, majd a piarista gimnázium, az aszódi gimnázium, végül pedig Selmecbánya következett.

Wass Albert, megszokott könnyed stílusában, a "Tizenhárom almafa" mintegy folytatásaként írta meg ezt a lebilincselő, olvasmányos

 regényét.A könyv valós és kitalált elemeket is tartalmaz, de túlnyomórészt a kettő közötti átmenetet... az "átnevezett" valóságot. Egyértelműen kiderül olvasás közben, főleg azok számára, akik éltek a kommunista Romániában, hogy a könyv írója valós történéseket (és személyeket) mutat be a könyvben, főleg azok számára egyértelmű ez, akik ismerik a székely virtust!A regény nemcsak a szerző mókás, könnyed hangvétele miatt egy szórakoztató, bárkit lekötő olvasmány, hanem a megrajzolt karakterek önmagukban is (pl.

Márai/Az emigráció első időszaka:7 hét svájci tartózkodás után Olaszországban, Nápoly mellett telepednek le, a Posillipon. Hazáján

 kívül Itália az egyetlen hely, ahol el tudja képzelni a jövőt. 1951-ben a Szabad Európa Rádió munkatársa lesz, itt Ulysses álnéven, az éteren keresztül minden héten felolvassa jegyzetét. Halotti beszéd című, Nápolyban született verse az emigrációs sors lehetetlenségét mutatja be. 1952-ig élnek Itáliában, az év során átköltöznek New Yorkba.

Márai/A gyermekkor és iskolák: A Grosschmid házaspárnak (közvetlenül Sándor után) született még egy leánygyermeke is, de

 Mencike hamar meghalt. Két fiú és egy lánygyermekük születik még: Gábor, aki az apát követve az ügyvédi pályát választja, Géza, aki Radványi Géza néven válik világhírű rendezővé (Valahol Európában) és Kató. A legidősebb gyermek, Sándor, 1918-ig használja a Grosschmid nevet. Hattól tíz éves koráig házitanítóhoz jár, betűvetést, a számtan alapelemeit és hazánk földrajzát tanulom tőle.

Kronológia: 1900. április 11-én született Kassán, Grosschmid Sándor néven felvidéki szászok (cipszer) leszármazottjaként.1906–1909 között

 házitanítóhoz jár.1909-1917 között iskoláit előbb a Jászóvári Premontrei Kanonokok Reálgimnáziumában (1909–1913; 1914–1915; 1915–1916), majd a Budapesti II. kerületi Érseki Katolikus Főgimnáziumban (1913–1914), végül az Eperjesi Királyi Katolikus Főgimnáziumban (1915–1916; 1916–1917) végezte, ahol érettségi vizsgáját is letette.

Románia legnagyobb kiterjedésű vulkanikus hegysége. Az Istenszéke a Kelemen-vonulat legnyugatibb része. Északon a Dornai-medence és a

 Borgói-havasok övezik, a vulkáni hegytömb keleti határvonalát a Dormai-, Borszéki- és Bélbóri-medencék által kialakított hármas medence sor képezi, mely a Kelemen-havasokat a Besztercei- és Gyergyói-havasoktól választja el. A Kelemen-havasok az európai vulkáni övezet tagja, vulkanikus eredetét a nagy mennyiségű vulkáni törmelék anyag, az andezité kövült láva, és nem utolsósorban a jellegzetesen lapos hegyhátakból kúpszerűen kimagasodó csúcsok bizonyítják.

A magyar fajta.../Mostanában világszerte sokat foglalkoznak a fajtákkal, s meglehetősen összekeverik, már a kifejezéseket is. Más a

 faj és más a fajta.Fajnak azt a csoportot nevezzük, amelynek tagjai egymással szaporodni tudnak. Vannak növényfajok, állatfajok. A magyar nyelv szerint az egész emberiség egy faj. Ebben vannak aztán különféle fajták: fehérek, sárgák, rézbőrűek, feketék, igen sok átmenettel. Mindegyikben vannak további fajták, de ezeket még nehezebb pontosan meghatározni.

“Megvárni, egy angyal és egy szent türelmével, amíg a dolgok – emberek, eszmék, helyzetek -, melyek hozzád tartoznak, eljutnak

 hozzád. Egyetlen lépést sem sietni feléjük, egyetlen mozdulattal, szóval sem siettetni közeledtüket. Mert bizonyos emberek, eszmék, helyzetek, melyek életedhez, jellemedhez, világi és szellemi sorsodhoz tartoznak, állandóan útban vannak feléd. Könyvek. Férfiak. Nők. Barátságok. Megismerések, igazságok. Ez mind feléd tart, lassú hömpölygéssel, s találkoznotok kell egy napon.

Ez a könyv szeretne őszinte lenni. Egy ember írta, kinek tudása szerény és véges. Nem akar mást ez a könyv, mint mind a megszámlálhatatlan

 könyvek, melyek a régmúlt és félmúlt időben beszélni akartak az ember sorsáról a világban. Szeretné elmondani egy ember, hogyan kell lakni, enni, inni, aludni, betegnek lenni és egészségesnek maradni, szeretni és unatkozni, készülni a halálra és megbékélni az élettel. Nem sok ez, mert az ember általában s e könyv írója különösen keveset tud csak önmagáról és a világról.

Olyasféle ez a könyv, mint a régi füves könyvek, amelyek egyszerű példákkal akartak felelni a kérdésekre, mit is kell tenni, ha valakinek a

 szíve fáj, vagy elhagyta az Isten. Nem eszmékrol és hősökről beszél, hanem arról, aminek köze van az emberhez. Írója tanulva akarja tanítani embertársait, tanulva a régiektől, a könyvekből, azokon keresztül az emberi szívből, az égi jelekből. Elemi ismereteket kíván közvetíteni az emberi élet alapigazságait illetően.

Márai Sándor, eredeti nevén Grosschmid Sándor életútja az egyik legkülönösebb a 20. századi magyar írók között. Már az 1930-as

 években korának egyik legismertebb és legelismertebb írói közé tartozott. Amikor azonban 1948-ban elhagyta hazáját, tudatosan és következetesen kiiktatták műveit a hazai irodalmi életből, és haláláig a nevét is alig ejtették ki. Ezt nemcsak emigráns létének és bolsevizmus-ellenességének köszönhette, hanem annak is, hogy ő volt a magyar polgárság irodalmi képviselője, s erről az osztályról sokáig semmi jót sem lehetett állítani.

A vers a trianoni békeszerződésre reflektál erősen hazafias hevülettel, az ott elvesztett területek visszafoglalását vetítve előre, egyúttal pedig

 tökéletesen kifejezve az akkori közhangulatot. Az írást a Területvédő Liga „fedezte fel” és kezdte használni saját propagandacéljaira, amivel egy csapásra országosan ismertté tették (és ezzel együtt József Attilát is).Tartalma miatt a Magyar Hiszekegy mellett a Horthy-korszak egyik legnépszerűbb verse lett, a címe pedig (változatos formában) számtalan propagandakiadványon (plakát, füzet, stb.) és propagandaterméken (gyufa, szódásüveg, stb.) szerepelt.

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer négy ember. Névszerint MINDENKI, VALAKI, BÁRKI és SENKI. Egy szép napon szóltak

 MINDENKINEK, hogy akadt egy fontos munka, amit sürgösen meg kell csinálni. MINDENKI biztos volt benne, hogy VALAKI majd megcsinálja. BÁRKI megcsinálhatta volna, viszont SENKI nem csinálta meg. VALAKI nagyon megdühödött, mert ezt a munkát MINDENKINEK kellett volna csinálni. De MINDENKI úgy gondolta, BÁRKI megcsinálhatná, viszont SENKI nem vette észre, hogy MINDENKI kerüli a munkát.

A Turul egy sólyommadárnak a régi megnevezése, és vita tárgya még ma is, hogy az ázsiai (altáji) havasi sólyom,vagy a nálunk hála Istennek

még honos, gyorsröptű, szilaj kerecsensólyom volt-e őseink vadászmadara. Utóbbiról tudjuk, hogy a Kárpát-medence a legnyugatibb előfordulási helye. A Turulról legkorábban fennmaradt írásos emlékünk az 1200 körül Anonymus által írt Gesta Hungarorumban lelhető fel, amelyben a magyarság egyik ismert mondáját meséli el, amelyet Emese álma néven szokás emlegetni.

Ruttkay Arnold (Hajdudorog, 1923.) író, újságíró. Budapesten elvégezte a Ludovika Akadémiát. A II. vh.-t századosi rangban fejezte be.

 1948-ban menekült el Magyarországról. 1950-ben kivándorolt Ausztráliába. 1958 és 1966 között Melbourne-ben a Regnum Marianum ifjúsági otthon vezetője volt. 1979 óta Sydneyben a helyi magyar rádióműsor munkatársa. Só Bernát néven elbeszéléseket, karcolatokat, humoreszkeket ír. Ezeket az ausztráliai magyar sajtón kívül a többi között az Új Világban, a kanadai Magyarságban, a buenos airesi Magyar Hírlapban publikálta.

Olyan bolond kort élünk, hogy ritka az olyan ember, aki a lelkét hozzá tudja idomítani a gyermekek gondolkozásához és nem ritka az olyan

 gyerek, aki úgy gondolkozik mint egy öregember. A modern nevelés elrontotta gyermekeinket. A poezis hímporát még talán a dajka fújja le a lelkükről. E pici szörnyetegek már a bölcsőben realisták. Nekem magamnak van egy Laci fiam, akinek a legelső szava „mama” volt, a másik szava „pénz”. A játékszereket elhajigálja magától,szívesebben játszik a négykrajcárosokkal.

A hazafiság a szülőföld, a nemzet tagjai, őseink, és kultúránk iránt érzett pozitív érzelmek összessége. Azok szeretete, tisztelete, azokhoz

 való hűség, ragaszkodás és hajlandóság szolgálatukra. A hazafiság tettekben való megmutatkozása, hogy saját érdekeink mellőzésével és akár életünk feláldozásával is képesek vagyunk önzetlenül és odaadóan a haza iránti kötelességeinket teljesíteni, közösséget vállalni a nemzet többi tagjával, a közös hagyományokat az utódok számára is megőrizni, valamint biztosítani számukra a közös jövőt.

Nagyon csöndes ember, nagyon csöndes költő volt, akinek visszahúzódó, félszeg magatartása mögött egy meg nem alkuvó férfi,

 egy szent eszméi iránt tántoríthatatlanul hű lélek húzódott meg, aki magában és költészetében összebékítette a hazulról hozott áhítatos hitet és a világ megértéséből haladó világnézetet. A Nyugat egész nemzedékében Ady után ő áll a legközelebb a szocializmushoz, és ő a legvallásosabb. Élete bánatok és szerencsétlenségek sorozata, a szerelmi boldogság soha nem adatott meg neki - és ő lett a magyar költészet egyik legnagyobb szerelmi lírikusa.

Sajó Sándor (Ipolyság, 1868. november 13.-Budapest, 1933. február 2.) költő, tanár, drámaíró.Az elemi iskolát Ipolyságon, középiskolai

 tanulmányait a selmecbányai evangélikus líceumban végezte. Egyetemi tanulmányait Budapesten folytatta, 1895-ben nyert tanári oklevelet. 1891-től a nyitrai polgári és középkereskedelmi iskolában, 1893-tól az újverbászi gimnáziumban tanított, egy ideig a Verbász és Vidéke c. lapot is szerkesztette. 1903 után Budapestre került.

Dsida Jenő 1907-ben született Szatmárnémetiben.Dsida Jenő gyermekkorát beárnyékolta az első világháború. Apja orosz

 hadifogságba került, nagybátyja, akitől keresztnevét kapta, elesett a galíciai harcmezőn. Családja tönkrement, apjának polgári foglalkozást kellett keresnie, így lett az Erdélyi Római Katolikus Státus tisztviselője. Dsida Jenő Budapesten, Beregszászon és Szatmárnémetiben végezte tanulmányait.Kora ifjúságától kezdve költőnek készült. Benedek Elek fedezte föl és indította el költői pályáján.

A jugoszláv partizánok és a Vörös Hadsereg 1944-es délvidéki bevonulásakor számos erőszakos esemény történt a német, magyar és

 horvát civil lakosság ellen. A munkaképes férfiakat a szovjetek több településről Szibériába deportálták. A kommunista párt vezetésének utasítására etnikai alapú, per nélküli kollektív büntető eljárásokat kezdtek. Tömegesen kínozták meg és végezték ki a magyar, valamint német nemzetiségű polgári lakosságot 1944-1945 telén, lakóhelyükön vagy gyűjtőtáborokban, korra és nemre való tekintet nélkül.

Beregszász keletkezéséről szól egy legenda. A történet szerint a környéken legeltette gulyáját egy Szász nevű pásztor, amikor a

 szomszéd bika rátámadt az ő vezérbikájára. A két hatalmas állat élet-halál harcot vívott egymással, patáikkal erősen feltúrták a gyepet. Miután Szász botjával rásújtott az idegen bikára és elkergette azt, az egyik gödörben rengeteg aranyat talált. A hatalmas kincsből templomot építtetett a helyen, s hamarosan benépesült a környék.

A csehszlovákiai kisebbségek sorsa a második világháború után igen mostohára fordult: az újjáalakult csehszlovák állam legelső

megnyilvánulásai, így Edvard Beneš elnök dekrétumai, röviden a Beneš-dekrétumok között szerepelt a nem szláv nyelvű etnikumok, azaz a németek és a magyarok kollektív bűnösségének elve, illetve a szláv nemzetállam megteremtésének szándéka.Az 1945. április 5-én kiadott kassai kormányprogram megvalósulását a következő időszakban kiadott elnöki rendeletek és a Szlovák Nemzeti Tanács által kibocsátott törvények biztosították (ez utóbbiak nem egyszer megelőzték a prágai intézkedést).

Milyen sok felesleges imát rebeg el az ember, mikor úgy érzi, nincs már más remény, amikor elkeseredetten, könyörögve akar szabadulni.Hány,

és hány hitetlen ima száll a magas ég felé, és hányszor nem kegyelmez az Isten, mikor talán már az ördög is megszánná az embert, és az ember mindig elölről kezdi, mi mást is tehetne! Nincs már máshova fordulni, ez az utolsó szalmaszál. Pedig nem hiszi, egyszer hozzá is bekopoghat a kegyelem! És mintha csak vonzaná magához a síró, rimánkodó ima a rosszat, mindig csak lefelé sehol egy kapaszkodó, pedig talán mégis van értelme az imának,hisz aki hittel kér, annak adatik.Tán úgy kellene várni a jobbra fordulást, mint hideg télben a tavaszt.

Hajótörött vagyok a tengeren.Palackomat a tengerbe vetem.Belesóhajtottam a sorsomat,félelmemet és sok bús gondomat.S

 most száz pecséttel elzárt bánatom a hullámok kedvének átadom.Merül, örökre tán, a mélybe le s aranyhalacskák játszanak vele.De lehet, hogy még perce jő neki,s egy bús hullám majd egyszer fölveti.S kidobja egy kéz tán az istené egy gondtalan kor lábai elé.Borzadtan olvassák, kik rátalálnak és úgy suttogják döbbenve, egymásnak."Valahol szörnyű vihar lehetett...S a viharban egy nemzet elveszett...!"Virágos rétek!

Már ott van a nyelvemen, annyira mondanám, de tudom, hogy a mondandóm nem lesz kellemes a másik fülének.Maradjak csendben? De akkor feszít belülről, és félek, hogy egyszer csak kirobban. Körítsem cukormázzal? Akkor elvész a veleje,hiszen sz¤¤¤rból nem lehet marcipánt csinálni.Vagy mégis?Hiszem, hogy mindenkinek el lehet mondani mindent, csak a másik szájíze szerint, hogy befogadja a mondandódat. Viszont nem mindent érdemes, és nem mindenkinek! Például az anyósodnak, hogy a macskáid telef¤¤sták a tőle kapott fehér gyapjúszőnyeget.

....egy kilenc éves kislány feltett egy ártatlannak tűnő kérdést az apukájának. Kilenc évig tartó incestus lett a "jutalma"; halálfélelemben, bűntudatban, borzasztó rettegésben: a pokolban. Ez a gyerek ma már felnőtt, túl van két elrontott házasságon, jelenleg borzasztóan magányos, bipoláris depressziós.Küzd a múlt démonaival, de nem mindig sikerül. Fáj a lelke, a fájdalom nem látszik szűnni, sokszor a halál-gondolat a kiút. De nem az mégsem kiút, az menekülés, nem adhatja fel, nem hagyhatja győzedelmeskedni az agresszort.

A gyerekeket egészen az újkorig a szüleik, elsősorban az apjuk tulajdonának tekintették. Ő döntött életükről, munkaerejükről, oktatásukról. A gyermekek pedig engedelmességgel tartoztak neki. Ami nekünk természetes, hogy egyik ember sem tulajdona a másiknak, nem volt mindig így. Az ipari forradalom idején kezdett kitisztulni a kép és foglalkoztak azzal, hogy talán a gyerekek és a felnőttek világa két különböző dolog.Az első és talán legnagyobb lépés az volt, hogy

 1833-ban Nagy-Britanniában a gyáripari törvényben megtiltották a 9 évesnél fiatalabb gyerekek alkalmazását a gyárakban, 1842-ben pedig a bányászati törvényben korlátozták föld alatti munkavégzésüket.

Mindig jusson idő:nevetni, mert ez a lélek legszebb zenéje,olvasni, mert ez a kötelesség alapköve,dolgozni, mert ez a siker ára,játszani, mert ez

 az örök fiatalság titka,szeretetet adni, mert gyógyítja az embert, azt is aki adja, azt is aki kapja,egy pillanatnyi mosolyra, mert ez az arc legszebb ékszere, és néhány kedves szóra, mert ezzel egymás számára könnyebbé tehetjük az életet.A legjobb dolgok mindig a közelünkben vannak. A lélegzet az orrunkban, a fény a szemeinkben, a virágok a lábunknál, a munka a kezünkben, az Igazság ösvénye elöttünk.

Ha egy olyan író, aki Örkénytől tanulta, hogy a valóság és leginkább az a korszak, amelyben mi élünk, úgy ahogy van, abszurd, és ezzel a

meggyőződéssel keres egy írói életutat, hogy annak értelmetlen kitérőivel és indokolhatatlan buktatóival bizonyító erővel ábrázolja az egymásra következő mozzanatok abszurditását, leghelyesebb, ha Örkény István irodalmi pályafutását fogalmazza meg dokumentumerejű írói arcképnek. És talán előre mindent példázó mottónak ezt az Örkény-mondatot teheti, amely a Nászutasok a légypapíron című novelláskötet (1967) előszavában olvasható: "Az ember, ha mégoly biztosan áll is a lábán, mihelyt egyet lép, reszkírozza a hasra esést"1912.

A szabad madár az erdőben, a rab a kalitkában élt.Találkoztak, mikor eljött az óra, mert így akarta a Végzet.A szabad madár kiáltott: ó,

 szerelmem, repülj az erdőbe velem!A rab madár suttogva válaszolt: gyere ide, megférünk a kalitkában ketten.A szabad madár így szólt: rácsok közé - rácsok között tárjam ki a szárnyam?Ó, jaj - sírt a rab madár -, nem tudnék hol megpihenni az égben, ha felszálltam.A szabad madár kiáltott: ó, szerelmem, zengd el nekem az erdők dalát.A rab madár halkan válaszolt: bölcs szóra tudlak tanítani csupán.A szabad madár kiáltott: nem, ó, nem!

Egységes magyarság (részlet)
Ahhoz, hogy szólhassunk valamit magunkról, s arról, ami bennünket összeköt, meg kell vizsgáljuk előbb becsületesen magyarságunk

 fogalmát, az egység jelentését és tisztáznunk kell az akadályokat, melyek előttünk állnak.Mindenki önmagán keresztül méri le a fogalmakat. Számomra a magyarságom ezt jelenti: mint ember, vérség és lelki alkat szerint egy családhoz tartozom, s ezt a családot szeretem erényeivel és bűneivel együtt, s javáért munkálkodni életem értelme ezen a földön.