Kommunizmus Áldozatainak Emlékére - 1956-os forradalom és szabadságharc – A magyar nép jelentős ré­szé­nek megmozdulása ésfegyveres harca a rákosista diktatúra és a szovjet meg­szállás ellen. 1956. okt. 23-án kezdődött a budapesti diákok békés tün­te­té­sével, és a fegyveres felkelők ellenállásának a felmorzsolásával feje­ződött be nov. 10-11-én. Politikai vezetői rész­ben az MDP reform­kom­munistái, részben a koalíciós időszak pártvezérei voltak.

Kádár János Fiuméban született, ahol anyja cselédként dolgozott. Fiát a Somogy megyei Kapolyra adta nevelőszülőkhöz. 1918-ban költöztekBudapestre. A polgári iskolát követően írógépműszerész-tanonc, majd -segéd lett. 17 évesen a Vasas Szakszervezet ifjúsági csoportjának tagja lett, 1931-ben belépett az illegális KIMSZ-be és a KMP-be. Mozgalmi neve Barna János. Még abban az évben letartóztatták, de bizonyítékok hiányában szabadon engedték. 1932 tavaszától a KIMSZ Északi Területi Bizottságának tagja, egy évvel később a KIMSZ KB titkára lett.

Megvizsgáljuk a rasszizmus intézményesült formáját, ahogy ez például a dél-afrikai apartheid-korszakban megjelent, vagy az EgyesültÁllamokban, ahol Jim Crow törvényei rákényszerítették a faji elkülönítést az iskolákra és a szociális ellátásra.Filmünk időrendben követi a fajelmélet kialakulását és a rasszizmus történetét Európában, Amerikában, Ázsiában, Ausztráliában és Óceániában. Áttekintjük, hogyan bontakozott ki a történelmi eseményekkel összhangban az emberfajták különbözőségének ötlete, és bemutatjuk azt a mély hatást, amelyet a rassz fogalma és maga a rasszizmus gyakorolt a tudományra, a kultúrára, a társadalomra és a világtörténelemre.

Fliegauf Bence, a Csak a szél című alkotása elnyerte a Berlinale zsűrijének nagydíját. Amikor magyar film nyeri el a világ egyiklegrangosabb filmszemléjén a zsűri nagydíját, mégis "lehet büszke magyarnak lenni" - fogalmazott. Filmje erősen dokumentarista jellegű - vetették fel újságírók. Ezzel kapcsolatban a művész úgy vélte, a romagyilkosságok hatására született film inkább televízióba való, mert a televízió feladata a társadalmi problémák felmutatása. Szerinte hiányoznak a televízióból a társadalmi kérdéseket feszegető filmek, holott éppen ez lenne a feladata ennek a médiumnak.

1989 április 12-én az MSZMP központi bizottságának zárt ülésén megjelent és felszólalt Kádár János, a párt 77 éves elnöke, aki ekkormár egy éve betegeskedett. Az utolsó szó jogán - mindenki számára váratlanul - vallani akart 1956-os moszkvai tárgyalásáról (amiről korábban, nyilvánosan sohasem beszélt), majd Nagy Imre elítéléséről, kivégeztetéséről. Ez nyomta igazán a lelkét. De mindaz a változás, ami Kelet-Európában és Magyarországon 1956 és 1989 között történt egyszerre kavargott a fejében, és számára egyre inkább érthetetlenné vált.