GörbeTükör

Királyságot?

A II. Magyar Köztársaság gazdasági-, és politikai válságkezelésre szorul jelenleg. Van is egy "válságkezelő kormánya", ez most ilyen

politikai (marketing) projekt, így most jobban el lehet adni, hogy ne legyenek új választások, mert a szoci-komcsik kikerülnének a kübliből. Válság van. Kezelni kell azt. Jönnek a szakemberek, megmondják, hogy hogyan kell. Jó lesz, majd nekünk, de fájni fog.Tök jó. Ennek most akkor örüljünk?Nem igazán. Bethlen István hozott jelentős intézkedéseket a válság elhárítására, de megbukott. Deák Ferenc nem egyszerűen egy (gazdasági) válságot kezelt, hanem a Magyar Királyság helyzetét igyekezett újradefiniáltatni, aminek az eredménye az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása lett és egy páratlanul virágzó korszaka a magyarságnak, I. Ferenc József királyunk uralkodása alatt. I. Szent István királyunk szerényen csak magyar államot alapított , ami most a csőd szélén táncol éppen. I. Károly Róbert egy káosz szélén álló országot épített újra, szerény véleményen szerint ő harmadikként, ha a második honalapító IV. Béla királyunk volt. Caroroberto alig tudott magyarul élete végére is, de azért a magyarokat Európa vezető nemzetei közé emelte az anarchiából, fiára pedig olyan királyságot hagyott, amelynek nagyságával Európán kívül is számoltak. III. Béla királyunk, aki a Bizánci Császárság trónörököse is volt, és akinek a kettős keresztünket és a hivatali írásbeliséget is köszönhetjük, pedig felemelte a királyságot újra Európa élvonalába az Árpád-házi ellenkirályok civakodásai után.A kérdés az, hogy ezek "válságok" voltak és ők ezt "kezelték-e"?

Szent István államalapítása nem azt jelentette, hogy olcsóbb lesz a kenyér, hogy lesznek nagy állami projektek a haveroknak, drága projektreggelik, vagy éppen kampányolásban majd el lehet számlázni a konyhabútort is. A királyok építettek, amire a köztársaság eddig képtelennek bizonyult a modern korban. Adjunk egy sanszot nekik? Inkább magunknak adjunk újra egyet, nekik meg egy nagyot. Addig olvasgassa mindenki Szent István királyunk "válságkezelését", főleg a Miniszterelnök and Co. betéti társasága; "Ha találkozik valaki a tehetősbek közül hitetlen, romlott szivü, eskütörő, hiteszegett ember, keze vesztével fizessen hitszegéseért vagy váltsa meg kezét ötven tinóval. Ha pedig közrendü ember szeg hitet, vágják el a kezét vagy váltsa meg tizenkét tinóval, és bőjtöljön, mint a kánoni törvény parancsolja. (...) Mivelhogy Istenhez méltó dolog és igen jó az embereknek, ha kinek-kinek az ő szabad szándéka szerint folynak élete napjai, annakokáért királyi végzésből rendeltetett: hogy ezentul senki az ispánok vagy vitézek közül szabad embert szolgaság alá vetni ne merjen. A mit ha ki gőgös merészség ösztönéből tenni bátorkodnék, legyen tudtára, hogy tulajdonából váltja meg; a mely váltság király és ispán között oszoljon, mint a többi. De ha valaki, eddig szolgaságban tartatván, törvény előtt keres oltalmat az ő szabadságának és megtalálja azt, éljen csak a szabadsággal, és a ki őt szolgaságban tartja vala, váltságot ne adjon."

Címkék: visszatekintő