Interjú Éliás Ádám VÉSZ-elnökkel – először tárgyalnak, majd bontanak - 1. rész

Tavaly ősz óta igen gyakran kerül a sajtó célkeresztjébe a VÉSZ, azaz a Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetsége. Itt egy bontási akció, ott egy botrány. A Hospinvestet is megfenyegették, ha nem távoznak az egri kórházból. Most a kilakoltatások ellen lépnek fel. De mi a szervezet fő célja, miért ilyen drasztikus módon lépnek fel? Erre kerestük a választ Éliás Ádámmal, a VÉSZ elnökével.

Először békésen tárgyalnak

– Hogyan kezdődött a VÉSZ története?

– 2007 nyarán saját cégem is abba a helyzetbe került, hogy jogos kinnlevőségünket, az elvégzett munkánk ellenértékét nem kaptuk meg. Akkor szembesültem ezzel a manapság igen elterjedt csalási módozattal. Az első akciókat saját csapatunkkal szerveztük meg. Ennek nyomán alapítottam meg a VÉSZ-t, hogy másnak ne kelljen egyedül lennie ilyen helyzetekben. Akkor azt mondtuk, ha nincs más megoldás, tulajdon-visszavételi akciókat szervezünk, bontásokat hajtunk végre. Ennek híre ment, sokan csatlakoztak, de ezt a problémakört részletesen kifejtettem több szakmai cikkben is. Valamennyi ágazatból vannak tagjaink, bár mostanában főként az aktuális építőipari válsághoz kötik a nevünket.

– Hogyan működik a szervezet a gyakorlatban?

– Az alapfeltétel a szolidaritás. Tehát egy mindenkiért, mindenki egyért. Ha adott egy beruházó vagy generálkivitelező cég, ahol van néhány vállalkozó, akiknek tartoznak, de a reménytelen helyzetben fel sem mernek lépni, akkor az ő ügyükben az adott helyen megjelenik 80-100 ember. Ekkor a dolog eldől. A szervezetet csak szolidaritási alapon lehet működtetni. Aki nem vesz részt minden akcióban, az nem lehet tag. Ezért nagyon sok jelentkező céget elutasítottunk, akik ezt nem értették meg, néhányat pedig kizártunk, mert ezt az elvet megsértették.

Éliás Ádám Réti Dóra

– Ha én tag vagyok, és több akcióban részt veszek, akkor mikor kerülök sorra?

– A folyamat részeként mindenkire sor kerül. Most az akcióról beszéltünk. De az érdekvédelmi munka egyéb fázisai azonnal elkezdődnek mindenki esetében. Amikor valaki belép, azonnal felvesszük a kapcsolatot az ellenérdekelt féllel, és egyeztetést kezdeményezünk a problémák tisztázására. Akcióra csupán akkor kerül sor, amikor a békés megegyezés már reménytelennek látszik.

– A VÉSZ tavaly nyári megalakulása óta hány úgymond ellenérdekelt céggel volt ügyük, és ebből hányan hajlottak a megegyezésre?

– A tárgyalást a megkeresett cégek 95%-a komolyan veszi, alig 5% zárkózik el az egyeztetések elől. De az utóbbi időben már gyakorlatilag nincs elutasítás. Rögtön az elején elkezdődik az egyeztetési folyamat, és amikor egyértelművé válik, hogy az adós nem hajlandó a békés megoldásra, akkor kilátásba helyezzük a lakásfoglalási vagy tulajdon-visszavételi akciót.

– Eléggé vegyes kép él a társadalomban a VÉSZ-ről. Nem kellene jobban megismertetni a VÉSZ céljaival az embereket?

– Nem panaszkodhatunk. A társadalom részéről nagyobb szimpátiát érzékelünk, mint amilyenre számítottunk. De a sajtó részéről is.

Folytatás:

• 2. Aztán jöhet a bontási akció
• 3. A VÉSZ az ingatlanspekulánsok ellen harcol

forrás.igatlanmagazin.com