GörbeTükör

Árpád-tól Árpád-ig

Árpád foglalása idején Magyarország túlnyomó része, főleg a Duna-Garam vonalától keletre fekvő tájak névadó, de paraszti sorban

élő lakossága Anonymus földrajzi nevei alapján nem lehetett más, mint magyar, mert hiszen IX. századi bolgár-szláv és cseh uralmat jelző szláv névanyag eltörpül a nagyobb földrajzi tárgyakat jelölő, tehát ősibb ugor-magyar nevek tömegében.Anonymus gestájában említett magyar elnevezésű folyónevek közül egyetlen egyről sem bizonyították még be, hogy azelőtt másképpen hívták volna őket! De ez nem is valószínű, mert hiszen a X. század előtti forrásokból ismert Duna, Tisza, Szamos, Körös, Temes, Olt, Zala, Rába, Balaton, stb. vizeink is megőrizték régi nevüket, bár partjaikon a történelemből is ismert dák, kelta, illír, római, szarmata, germán, hun, avar, bolgár, szláv, oláh és magyar uralom váltakozott. Megjegyzendő, hogy ha a magyar nyelvű köznép csak Árpáddal jött volna hazánkba, akkor nem volnának magyar dűlőnevek legkorábbi okleveleinkben. Már pedig vannak szép számmal.

Kik voltak Erdély őslakói? Ennek az ügynek koronatanúi a folyónevek. Már pedig a Tiszától keletre eső tájak víznevei úgy Anonymusnál, mint

Ortvay Árpádkori kétkötetes víznévgyűjteményében, úgyszintén a történelem folyamán kialakult és ma is használatban levő, a magyar, erdélyi szász és oláh nyelvben közösen meghonosodott víznevek vitathatalanul magyar eredetre, magyar őslakosságra vallanak. Néhány példa: Szamos, Almás, Kapus, Sár, Körös, Tekerő, Tur, Maros, Poklos, Hölgyes, Hódos, Gyepes, Medgyes, Barca, Olt, Árpás, Hévíz, Sebes, Nádas, Kékes, Aranyos, Bodza, Homoród, Hideg, Lápos...A nagyobb folyónevek közül egynek sincs oláh neve, hanem ők is ugyanazokat az elnevezéseket használják, mint a magyarok és szászok. A lakosság elsőbbségének tanúi, a folyónevek tehát a magyar ősibbség bizonyosságát vallják."

A magyarok bejöveteléről s hét kapitányáról.

"Midőn Német- és Olaszországon a sváb Otto, Francziaországon Lajos király, Lothár fia, uralkodott, Görögországot pedig Antonius Durus, Theodorus fia, kormányozta, Jézus Krisztus születésének nyolczszázhetvenkettedik esztendejében jővén be ISMÉT a húnok vagy magyarok Pannoniába, átkelének a besenyők, a fejér kúnok országain és Kió városán, s aztán az Ung nevezetű folyónál szállának meg, hol várat építének, melly folyótól nevezték őket a nyugoti nemzetek hungar-oknak. S miuátn ezen kivűl még más hat várat is alapítottak, egy ideig azon a vidéken maradának..."