GörbeTükör

A dicstelen 133 nap

Az őszirózsás forradalom kormánya és Károlyi Mihály 1919 márciusában válságos helyzetbe sodorta az országot. Az I.

világháborúból vesztesként kikerült Magyarország békeszerződéseinek megkötése és az ország határainak folyamatos fenyegetése nagymértékben beszűkítette a kormány mozgásterét. Az 1918-ban megalapított Kommunisták Magyarországi Pártja, és vezetőjük, Kun Béla szociális ígéretekkel állította maga mellé a nincstelen tömegeket.Március 20-án a kormány megkapta a békeszerződés döntésének dokumentumait (az átadó francia Vix alezredes neve alapján Vix-jegyzéknek nevezett iratot), mely a román csapatok előrenyomulását és egy dél-magyarországi semleges zóna kialakítását irányozta elő. Károlyiék „szocialista" kormány megalakítása érdekében tárgyalásokat kezdtek a kommunistákkal a szociáldemokrata és kommunista pártok egyesüléséről. Landler Jenő megegyezett Kun Béláékkal a proletárdiktatúra bevezetéséről. Este - miközben Károlyi az új szocialista kormány kinevezésére várt, az ő tudta nélkül elterjedt a híre - és másnap reggel a sajtó így közölte -, hogy a kormány és ő maga is önként lemondott, a hatalmat pedig a „proletariátusnak" adta át. Károlyi a történteket tudomásul vette, és visszavonult. Március 21-én Garbai Sándor szociáldemokrata és Kun Béla kommunista vezetők kikiáltották a Tanácsköztársaságot.

A Tanácsköztársaság megítélése a magyar történelem egyik máig legproblémásabb fejezete: a 20. század során rendszerenként változó módon emlékeztek a kommunisták 133 napjára. Átfogó szintézis, monográfia, és történeti elemzés híján a 90 évvel ezelőtti események egyelőre a modern kor történelmének traumáihoz és hatalomváltásaihoz hasonlóan feldolgozásra, kibeszélésre várnak, hogy végre politikamentesen emlékezhessünk az első átfogó oktatási reformra, a nőknek adott választójogra, vagy éppen a magyar hadtörténet egyik legsikeresebb, ám máig feledni vágyott fejezetére.